Farsang * Fastnacht

A gyerekek IMÁDNAK beöltözni. Nem csak a farsangi időszakban, hanem az év minden szakában, és a nap minden szakjában. Emiatt évekkel ezelőtt berendeztünk egy szekrényt, amiből bármikor kiszedhetnek jelmezeket és más tárgyakat. Idővel megtelt a szekrény, nem is főleg jelmezekkel, hanem kendőkkel. Kendők mindenféle anyagból, mindenféle nagyságban. Ezeket gyakran használják arra, hogy beöltözzenek, de gyakran más játékokhoz is.

Szerintem nem véletlen, hogy a pszichológia is felfedezte a pszichodrámát magának, mint hatásos terápiás módszer. Szerepjátékokban feldolgozza az ember az érzelmeket, amelyek a mindennapokban nem találnak utat kifelé. A félelem pld. ragadozó állat formájában talál magának kiutat, és felszabadítja a lelket e nyomasztó emóciótól.

Anyának még van testfestéke, amivel régen mint táncos nagy művész akart lenni. Ki gondolta akkor, hogy majd a gyermekeimet fogom vele festeni! Nagyon élvezem! És mennyire élvezem azokat a gyönyörű macskákat! Nem is tudtam, hogy mennyire kimunkált mintájú mindegyikük mintája! Hihetetlen! Kisfiam kedvenc könyvei a ragadozó emlősökről szólnak. Nem is tudtam, hogy a fekete párduc nem is külön macskafajta, hanem a leopárdnak egy színváltozata. Az egyik szőrpigment túltengése okozza, megfelelő megvilágításban látható is a leopárdra jellemző mintája! Én is tanulok, és tanulok, és tanulok...

Ich habe noch Körperfarben, welche ich noch in meinem Leben als Taenzerin gekauft habe. Wer haette damals gedacht, dass ich damit eines Tages meine Kinder bemale?

Ich geniesse es sehr! Und ich geniesse diese wunderschönen Katzen! Ich wusste gar nicht, wie ausgeklügelt die Muster dieser Tiere sind! Unglaublich! Die Lieblingsbücher meines Sohnes sind Bücher über Raubtiere. Ich wusste gar nicht, dass der schwarze Panther gar keine eigene Katzenart ist, sondern eine Farbvariante des Leoparden, dessen Fell von der Überzahl eines Fellpigmentes schwarz wird. Bei bestimmter Beleuchtung sieht man sogar die Musterung des Leoparden. Auch ich lerne, und lerne, und lerne.

Die Kinder LIEBEN es, sich zu verkleiden. Nicht nur zur Fastnachtszeit, sondern zu jeder Jahreszeit, zu jeder Tages- und Nachtzeit. Deswegen haben wir vor Jahren einen Schrank eingerichtet, damit den Kindern jederzeit viele verschiedene Kostüme und andere Objekte zur Verfügung stehen. Und dahin wurden mit der Zeit allerlei Dinge gesammelt. Das meiste sind nicht mal Kostüme, sondern Tücher. Tücher aller Grössen, aller Art. Diese werden zum Verkleiden, aber auch zu anderen Spielen rege genutzt.

Ich denke es ist nicht Zufall, dass die Psychologie das Psychodrama als effektvolle Therapie entdeckt hat. In Rollenspielen werden Gefühle, die im Alltag kein Ventil finden, verarbeitet und ausgelebt.

Die Angst findet in Form einer Raubtieres den Weg hinaus, und so wird die Seele von dieser belastenden Emotion befreit.

A szülő is tanul * Auch die Eltern lernen

Már régen nem írtam, pörög az élet.
Újabb képzést tartottam februárban, most már 23 hordozókendő tanfolyamvezető LANA van Magyarországon: www.hordozokendo.hu!
Nem csak a képzés jelentett nagy felkészülést, hanem utána a csoportunk összekovácsolása, ápolása, továbbképzése interneten és személyes találkozókon is. Ez folyamatos, és meg kell jól gondolnom, hogy mire fordítok mennyi időt. Nem azért mert sajnálom az időt, amit ebbe az ügybe fektetek, hanem azért, mert annál kevesebbet vagyok a gyerekekkel! Igaz, hogy itt vagyunk egy térben, de ha folyton e-maileket írok a tanfolyamvezetőknek, folyamatosan szervezem a Beli Bubás dolgokat, akkor bizony a figyelmem máshol van. Sokszor a gyereknek elég, ha testben jelen van az anya, elég ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, és oldottan tudjon játszani és a világot felfedezni. Ha viszont kell a figyelem, a hozzáfordulás, a szeretet, akkor nem elég. Akkor anya megosztja a figyelmét, abbahagyj mindent, amit éppen csinál. Az sem jelent még nagyobb bajt, de ha 1000 ilyen van egy nap, akkor estére bizony kezd felgyűlni a feszültség, mert sok minden ott marad félben. Ezen kell dolgozzak, hogy erre jobban figyeljek. Meg kell tanuljam, jobban meg kell szervezzem magam. Én is tanulok ezen a szabadon tanulói úton haladva, tanulom a munkámat, megismerem jobban gyerekeimet, és magamat is...

*

Ich habe schon lange nicht mehr geschrieben. Es lebt sich intensiv.
Ich habe wieder eine Ausbildung gehalten im Februar, nun sind wir schon 23 Tragetuch Kursleiterinnen LANA hier in Ungarn: www.tragetuch.ch, unsere Site in ungarischer Sprache: www.hordozokendo.hu!
Es war nicht nur die Ausbildung selber, die viel Zeit für die Vorbereitung beanspruchte. Auch die Arbeit danach für Zusammenhalt, Pflege und Weiterbildng der Gruppe online und bei organiserten Treffen beanspruchten meine Energie und Aufmerksamkeit. Dies wird wohl so bleiben, und ich muss mir gut überlegen, wieviel Zeit und Energie ich in diese Arbeit stecke. Die Zeit ist mir nicht Schade, aber ich bin umso weniger mit meinen Kindern zusammen! Wir sind zwar hier zusammen in einem Heim, oft sogar in einem Raum, aber wenn ich den Kursleiterinnen dauernd e-mails schreibe und Treffen organisiere, dann ist meine Aufmerksamkeit ganz woanders. Oft ist es den Kindern auch recht, wenn ich nur körperlich hier bin, dann wissen sie sich in Sicherheit und können gelöst spielen und explorieren. Wenn sie aber Aufmerksamkeit, Zuwendung und Liebe brauchen, ist es nicht genug. Dann teilt die Mutter ihre Aufmerksamkeit, und wenn sie mehr gebraucht wird, lässt sie liegen, was sie eben tut. Das an sich ist noch nicht problematisch, wenn sie dies aber täglich tausend mal tut, kommt gegen Abend eine gute Portion Spannung auf, weil vieles unerledigt bleibt. Darauf muss ich besser Acht geben. Ich muss lernen, dies zu vermeiden. Ich muss mich besser organisieren. Auch ich lerne auf diesem unschooling Weg, ich lerne viel über meine eigene Arbeit, ich lerne meine Kinder besser kennen, ich lerne mich besser kennen...