2010. február 13., szombat

Könyvek az Unschoolingról * Bücher über Unschooling

Végre megrendeltem azt sok könyvet a témában a tavalyi év végén, a legtöbb meg is érkezett, nagyon élvezem őket. Pld. Valerie Fitzenreiter könyvét.
Itt lehet megnézni:
The Unprocessed Child, LIVING WITHOUT SCHOOL

Egy edesanya ír magáról és a lányáról, aki nem járt iskolába. Arról, hogy miért volt, milyen volt, es hogy most milyen, amikor már felnőtt. Élvezem minden oldalát. Nem is azért, mert megerősítésre vágyom. Abban biztos vagyok, hogy jó úton járunk. A mi saját utunkon. Ami nem jó, hogy nem vagyunk sokan, vagy legalább néhányan a közvetlen környezetünkben, akik ezen az úton járnak. Azért fontos nekem, hogy elolvassam ezeket, hogy tudjam, hogy mások is így gondolják, mások is így látják a világot. Szeretném egy idézettel szolgálni az olvasót, de Valerie Fitzenreiten minden szava fontos!

Nagyon ajánlom minden érdeklődőnek. Hallottam innen onnan, hogy érdeklődnek szülők az otthontanulás, azon belül az unschooling iránt. De még nem nagyon hallottam, hogy eldöntötte vólna valaki azok közül, hogy otthon és az életben tanuljon gyereke, tantervek nélkül. Mindenkinek szívből ajánlom, tovább érdeklődjön, olvasson, találkozzon másokkal, és/vagy jöjjön el a mi találkozóinkra. Hálás vagyok és tudom, hogy mindig is az leszek, hogy találkozhattam az unschooling gondolatával.

*

Ende letzten Jahres habe ich endlich die vielen Bücher über das Thema bestellt. Die meisten sind auch schon angekommen. Ich geniesse es sehr, sie zu lesen. Z.B. Valerie Fitzenreiters Buch: The Unprocessed Child: LIVING WITHOUT SCHOOLING

Eine Mutter schreibt über sich und ihre Tochter, die nicht zur Schule ging. Sie beschreibt warum es so war, wie es war, und wie es heute ist, mit ihrer erwachsenen Tochter. Ich geniesse jede Seite. Nicht, weil ich Bestaetigung brauche. Ich bin mir ganz sicher, den für uns richtigen und guten Weg eingeschlagen zu haben. Was nicht gut ist, dass in unseren nahen Umgebung nicht viele, oder wenigstens einige diesen Weg gehen. Deswegen tut es mit mehr als gut, die Bücher dieser Art zu lesen. Dann weiss ich wieder, dass ich nicht alleine bin mit meinen Gedanken über das Schicksal von Kindern und diese Welt. Ich würde Valerie Fitzenreiten hier zitieren, aber ich müsste das ganze Buch hier niederschreiben. Ich kann nichts weglassen. Mit jedem Wort hat sie wichtiges zu sagen!

Ich kann das Buch jedem Interessierten empfehlen. Ich höre von hier und dort, dass sich Eltern für das Lernen zu Hause interessieren. Aber ich höre selten, dass sich diese Eltern dazu entschieden haben, ihr Kind zu Hause und im Leben, ohne Lehrplaene lernen zu lassen. Ich empfehle jedem von Herzen, sich weiter für das Thema zu interessieren, Bücher darüber zu lesen, an Treffen teilzunehmen, an unsere Treffen zu kommen! Ich bin sehr dankbar, und ich weiss, ich werde immer dankbar sein, dass ich mit dem Unschooling in Berührung gekommen bin!

2010. február 7., vasárnap

Farsang * Fastnacht

A gyerekek IMÁDNAK beöltözni. Nem csak a farsangi időszakban, hanem az év minden szakában, és a nap minden szakjában. Emiatt évekkel ezelőtt berendeztünk egy szekrényt, amiből bármikor kiszedhetnek jelmezeket és más tárgyakat. Idővel megtelt a szekrény, nem is főleg jelmezekkel, hanem kendőkkel. Kendők mindenféle anyagból, mindenféle nagyságban. Ezeket gyakran használják arra, hogy beöltözzenek, de gyakran más játékokhoz is.
Szerintem nem véletlen, hogy a pszichológia is felfedezte a pszichodrámát magának, mint hatásos terápiás módszer. Szerepjátékokban feldolgozza az ember az érzelmeket, amelyek a mindennapokban nem találnak utat kifelé. A félelem pld. ragadozó állat formájában talál magának kiutat, és felszabadítja a lelket e nyomasztó emóciótól.

Anyának még van testfestéke, amivel régen mint táncos nagy művész akart lenni. Ki gondolta akkor, hogy majd a gyermekeimet fogom vele festeni! Nagyon élvezem! És mennyire élvezem azokat a gyönyörű macskákat! Nem is tudtam, hogy mennyire kimunkált mintájú mindegyikük mintája! Hihetetlen! Kisfiam kedvenc könyvei a ragadozó emlősökről szólnak. Nem is tudtam, hogy a fekete párduc nem is külön macskafajta, hanem a leopárdnak egy színváltozata. Az egyik szőrpigment túltengése okozza, megfelelő megvilágításban látható is a leopárdra jellemző mintája! Én is tanulok, és tanulok, és tanulok...






Ich habe noch Körperfarben, welche ich noch in meinem Leben als Taenzerin gekauft habe. Wer haette damals gedacht, dass ich damit eines Tages meine Kinder bemale?
Ich geniesse es sehr! Und ich geniesse diese wunderschönen Katzen! Ich wusste gar nicht, wie ausgeklügelt die Muster dieser Tiere sind! Unglaublich! Die Lieblingsbücher meines Sohnes sind Bücher über Raubtiere. Ich wusste gar nicht, dass der schwarze Panther gar keine eigene Katzenart ist, sondern eine Farbvariante des Leoparden, dessen Fell von der Überzahl eines Fellpigmentes schwarz wird. Bei bestimmter Beleuchtung sieht man sogar die Musterung des Leoparden. Auch ich lerne, und lerne, und lerne.

Die Kinder LIEBEN es, sich zu verkleiden. Nicht nur zur Fastnachtszeit, sondern zu jeder Jahreszeit, zu jeder Tages- und Nachtzeit. Deswegen haben wir vor Jahren einen Schrank eingerichtet, damit den Kindern jederzeit viele verschiedene Kostüme und andere Objekte zur Verfügung stehen. Und dahin wurden mit der Zeit allerlei Dinge gesammelt. Das meiste sind nicht mal Kostüme, sondern Tücher. Tücher aller Grössen, aller Art. Diese werden zum Verkleiden, aber auch zu anderen Spielen rege genutzt.
Ich denke es ist nicht Zufall, dass die Psychologie das Psychodrama als effektvolle Therapie entdeckt hat. In Rollenspielen werden Gefühle, die im Alltag kein Ventil finden, verarbeitet und ausgelebt.
Die Angst findet in Form einer Raubtieres den Weg hinaus, und so wird die Seele von dieser belastenden Emotion befreit.