2009. június 2., kedd

A szülő is tanul * Auch die Eltern lernen

Már régen nem írtam, pörög az élet.
Újabb képzést tartottam februárban, most már 23 hordozókendő tanfolyamvezető LANA van Magyarországon: www.hordozokendo.hu!
Nem csak a képzés jelentett nagy felkészülést, hanem utána a csoportunk összekovácsolása, ápolása, továbbképzése interneten és személyes találkozókon is. Ez folyamatos, és meg kell jól gondolnom, hogy mire fordítok mennyi időt. Nem azért mert sajnálom az időt, amit ebbe az ügybe fektetek, hanem azért, mert annál kevesebbet vagyok a gyerekekkel! Igaz, hogy itt vagyunk egy térben, de ha folyton e-maileket írok a tanfolyamvezetőknek, folyamatosan szervezem a Beli Bubás dolgokat, akkor bizony a figyelmem máshol van. Sokszor a gyereknek elég, ha testben jelen van az anya, elég ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, és oldottan tudjon játszani és a világot felfedezni. Ha viszont kell a figyelem, a hozzáfordulás, a szeretet, akkor nem elég. Akkor anya megosztja a figyelmét, abbahagyj mindent, amit éppen csinál. Az sem jelent még nagyobb bajt, de ha 1000 ilyen van egy nap, akkor estére bizony kezd felgyűlni a feszültség, mert sok minden ott marad félben. Ezen kell dolgozzak, hogy erre jobban figyeljek. Meg kell tanuljam, jobban meg kell szervezzem magam. Én is tanulok ezen a szabadon tanulói úton haladva, tanulom a munkámat, megismerem jobban gyerekeimet, és magamat is...

*

Ich habe schon lange nicht mehr geschrieben. Es lebt sich intensiv.
Ich habe wieder eine Ausbildung gehalten im Februar, nun sind wir schon 23 Tragetuch Kursleiterinnen LANA hier in Ungarn: www.tragetuch.ch, unsere Site in ungarischer Sprache: www.hordozokendo.hu!
Es war nicht nur die Ausbildung selber, die viel Zeit für die Vorbereitung beanspruchte. Auch die Arbeit danach für Zusammenhalt, Pflege und Weiterbildng der Gruppe online und bei organiserten Treffen beanspruchten meine Energie und Aufmerksamkeit. Dies wird wohl so bleiben, und ich muss mir gut überlegen, wieviel Zeit und Energie ich in diese Arbeit stecke. Die Zeit ist mir nicht Schade, aber ich bin umso weniger mit meinen Kindern zusammen! Wir sind zwar hier zusammen in einem Heim, oft sogar in einem Raum, aber wenn ich den Kursleiterinnen dauernd e-mails schreibe und Treffen organisiere, dann ist meine Aufmerksamkeit ganz woanders. Oft ist es den Kindern auch recht, wenn ich nur körperlich hier bin, dann wissen sie sich in Sicherheit und können gelöst spielen und explorieren. Wenn sie aber Aufmerksamkeit, Zuwendung und Liebe brauchen, ist es nicht genug. Dann teilt die Mutter ihre Aufmerksamkeit, und wenn sie mehr gebraucht wird, lässt sie liegen, was sie eben tut. Das an sich ist noch nicht problematisch, wenn sie dies aber täglich tausend mal tut, kommt gegen Abend eine gute Portion Spannung auf, weil vieles unerledigt bleibt. Darauf muss ich besser Acht geben. Ich muss lernen, dies zu vermeiden. Ich muss mich besser organisieren. Auch ich lerne auf diesem unschooling Weg, ich lerne viel über meine eigene Arbeit, ich lerne meine Kinder besser kennen, ich lerne mich besser kennen...

2 megjegyzés:

anyaluc írta...

szia tavaly emailon váltottunk pár szót, most rádtaláltam. Hogy vagytok? üdv Livia

Evaanya írta...

Kedves Livia!
Örülök, hogy jelentkezel! Köszönjük, jól vagyunk. Eljöttök egy otthontanulós találkozóra? Elkezdtünk szervezkedni Budapesten! A
eva@turinagy.com cimemre írj, ha érdekel, üdvözöllek: Éva